Szabó Dezső könyvtára

 

Szabó Dezső 1900-tól 1904-ig volt az Eötvös Collegium tagja, olyan társakkal, mint Kodály Zoltán, Horváth János, Szekfű Gyula, Kuncz Aladár, Laczkó Géza, Balázs Béla. 1904-ben jelent meg nagy elismerést kiváltó tanulmánya A vogul szóképzés, mellyel elnyerte az Akadémia fiatal nyelvészeknek kiírt Sámuel-díját, s így ösztöndíjasként egy teljes évet tölthetett Franciaországban. Szenvedélyesen böngészte a Szajna-parti könyvkereskedők kínálatát, s az év leteltével kilenc láda könyvvel érkezett Budapestre. Az I. világháborúig még négy nyarat töltött Párizsban, s mindegyik útjáról rengeteg könyvvel tért vissza.

„Háború előtti élete valóságos bolyongás egyik vidéki városból a másikba. Egy állandó pontja van, életének egy forró kiterjeszkedése: Párizs, és rajta keresztül a világműveltség legszebb álmai. Szegényes útipoggyászában Párizsból hozta hangszereit, amelyeken ezeket az álmait megjátszhatta: a nyugati Európa majd mindegyik nyelvén írott könyveit” – foglalta össze Kuncz Aladár ezeket az éveket. (Kuncz Aladár, Szabó Dezső = Ellenzék, 1923. július 22., kötetben: Az elsodort író : In memoriam Szabó Dezső,  vál., szerk. Gróh Gáspár, Bp.,  Nap Kiadó, 2002, 150.)

1914-ben annyira eladósodott, hogy a sümegi Népbank tartozásai fejében lefoglalta könyvtárát. 1916-ban, kilátástalannak látva anyagi helyzetét, Bartoniek Gézához, az Eötvös Collegium igazgatójához fordult segítségért, vegye meg lefoglalt könyvtárát az intézménynek.

Bartoniek megvásárolta a banktól a könyveket, így 1916-ban mintegy 770 kötet került gyűjteményünkbe. Sok kötetben találunk possessor bejegyzést – néhol évszámmal (1901 és 1912 közöttiek), helymegjelöléssel (Szhely, ill. Székelyudvarhely, Sümeg, Paris stb.).

Marinetti Szabó Dezsőnek dedikált kötete

Marinetti Szabó Dezsőnek dedikált kötete

 

Annak az általános figyelemnek, melyben a Nyugatot ellenség és barát részesíti, érdekes bizonysága, hogy a futurizmust érdeklő soraim után egy pár nappal a futuristák Európa szerte ismert vezére: Marinetti volt szíves meglepni egy csomaggal, mely fönnebbi regényét, a futurizmusra vonatkozó igen érdekes írásokat és egy kiváló futurista költő kötetét tartalmazta.” Szabó Dezső: F.T. Marinetti: Le monoplan du pape, Nyugat, 1912/16.

 

Szabó Dezső könyve

Van Lerberghe: La Chanson d’Eve

Szabó Dezső könyve

Rimbaud: Oeuvres

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az író 1945 januárjában hunyt el az ostromlott fővárosban. Minden értékét a József körút 31/a szám alatti lakásán tartotta, hagyatékára az örökösök mellett a Kolozsvári Református Kollégium is igényt tartott (Szabó Dezső egy korábbi újságcikkében nekik ígérte vagyonát). A két fél közötti per hosszan elhúzódott, miközben a könyvtárral senki sem törődött. Mikor az örökösök végre úgy döntöttek, hogy a könyvtárra nem tartanak igényt, a VKM 1947 elején megvásárolta az egész megmaradt könyvállományt, s arról rendelkezett, hogy a könyvek nagyobbik részét a kolozsvári református kollégium kapja meg (ügyeit ideiglenesen a Kolozsvári Egyetemi Iroda intézte), kisebbik része pedig letét gyanánt az Eötvös József Collegiumba kerül.

A könyvek átszállításáról, őrzéséről, felleltározásáról Tomasz Jenő aligazgató gondoskodott, a minisztérium számára készített beszámolójából részletes képet kapunk a szállítás és feldolgozás nehézségeiről. Az összesítés szerint az Eötvös Kollégium 2872 darab könyvet kapott, a miniszter utasítására a néprajzi vonatkozású műveket (ezer darabot) a Pázmány Péter Egyetem Néprajzi Intézete kapta meg, a Magyar Nemzeti Múzeum pedig a „fasiszta tartalmú” könyveket vette át megőrzésre (123 db). Az Országos Széchényi Könyvtár 559 darab egyéb köny- vet kapott, valamint 1950 augusztusában Szabó Dezső kéziratait. A Szabó Dezső Füzeteket és a Segítség című regény fűzetlen íveit a Hartmann Testvérek Könyvkereskedése szerezte meg. A kolozsvári református kollégiumnak jutott kb. 5000 kötet, melyet a kiszállításig a Collegium pincéjében helyeztek el ládákban. Miután az egyetem nem költözhetett vissza Kolozsvárra, s 1949 szeptemberében a Kolozsvári Egyetemi Irodát is megszüntették, az Eötvös Könyvtár kétszer is kérte felettesét, hogy a nedves pincében ládákban álló anyagból hiányait pótolhassa, a fennmaradó köteteket felajánlva az Országos Könyvtári Központnak. A jóváhagyás után – 1952 végén – beleltároztak még 2324 kötetet. Minden a könyvtár állományába került könyvbe beragasztották a feldolgozás során Szabó Dezső ex librisét.

Részletek: Markó Veronika: Szabó Dezső első és utolsó könyvtára. Magyar Könyvszemle 131. évf. (2015) 3. sz. 286-299.

Szabó Dezső ex libris

Szabó Dezső ex libris